RTK teremlabdarúgó torna – interjú Czuk Henrikkel

Interjú Czuk Henrikkel az RTK teremlabdarúgó torna tapasztalatairól.

Milyennek értékeled a tornát?

– Első tornánk volt az évben, edzés nélkül vágtunk neki. Annak ellenére, hogy nem vártam túl sokat a tornától az első három mérkőzés kifejezetten jól sikerült. A KISE ellen tartalmasan játszottunk, megtalálta mindenki a helyét, próbált mindenki passzolni, dehát azárt mégiscsak volt három-négy hét kihagyás, és a végére többen elfáradtak. A gödöllői tornán szorosabb volt a meccs, most szerintem nagyobb fölényben játszottunk és lényegesen több helyzetünk volt; itt győznünk kellett volna. A Kecskemét és az Újbuda ellen nagyon jól játszottunk, nagyon szép támadásokat vezettünk, szép gólokat lőttünk. Köszönhetően a remek gólarányunknak az utolsó meccsen már bármilyen győzelem elég lett volna, de megint előjött az, ami erre a csapatra sajnos jellemző: nem koncentráltak eléggé az utolsó meccsen, és nagy meglepetésre – mindenki nagy meglepetésére – kikaptunk 1:0-ra.

Az utolsó meccsen is voltak helyzeink, de kevesebb, mint korábban és sokszor csak birtokoltuk a labdát, de nem jutottunk lövésig. Miért?

– Nagy mezőfölényben voltunk, végig uraltuk a játékot, de a mezőfölényünk valóban meddő volt. Kimondottan nagy gólhelyzetünk kevés volt, és a gólt pedig úgy kaptuk, ahogy az Újbuda ellen: odapasszoltuk a labdát az ellenfélnek, hogy “rúgjátok be”, ők pedig megkösöznték, és berúgták. Hogy miért? Ez egy ilyen csapat. Tud jól játszani – és ne felejtsük el, hogy ezt láthattuk három meccsen át -, és fejben nagyon el tud veszni. Most is ez történt.

Kit tudnál kiemelni a csapatból?

– Az első három meccsen több jó teljesítmény is volt, az utolsó meccsen azonban nagyon hiányzott a csapatból az, aki összefogta volna a társaságot. Most az első tornán nem emelnék ki senkit, de gratulálok Gyüre Pistinek, aki gólkirály lett. Amikor jól ment a játék, akkor a csapat játszott nagyon jól – és tényleg, minden elemében -, amikor pedig betliztünk, akkor az egész csapat betlizett.

Milyenek voltak a résztvevő csapatok?

– Összjátékban mi játszottunk a legszervezettebben, de nagyon jó kis csapatok voltak.

A jövőt illetően milyen tanulságot lehet levonni az év első tornájából?

– Elsősorban azt, hogy az első három meccs nagy önbizalomra adhat okot, hiszen ott jó volt a játék, másodsorban pedig azt, hogy “fejre” is kell edzeni, mert bár nem veszítünk sok meccset, de amit igen, azt rendszerint fejben veszítjük el. Ezek a srácok még fiatalok, és épp ezért még sokat fejlődhetnek és fognak is fejlődni, de a koncentrálást, a jobb odafigyelést még meg kell tanulniuk elsajátatani.

Hogyan alakul a következő időszak?

– Eltelt a kezdéstől számítva négy-öt hónap, és most már nagyobbak lesznek a követelmények. Akik ezeket a követelményeket teljesítik, azokkal megyünk tovább, akik nem, azokkal külön foglalkozunk, de csak akkor léphetnek tovább, ha a szükséges anyagot már elsajátították – hiszen erre épülnek a további anyagok.

Print Friendly, PDF & Email
Posted in Interjúk.